Nekem az eddigi legjobb ajándékom, aminek látványosan legjobban örültek, és ami saját kezűleg készült, az egy receptkönyv volt a barátnőmnek. Távol állt Horváth Ilona alaposságától és szakértelmétől, de a cél nem is az volt, hogy lexikon legyen, hanem egy gyors útmutató a hétköznapokra.
Tudtam, hogy nem igazán tud főzni, és ráadásul ideje sincs nagyon, ezért egyszerű, gyorsan elkészíthető kajákat gondoltam ki, amik nem jelenthetnek nagy kihívást (igen, voltak benne melegszendvics receptek, meg pl. az is, hogy hogyan tuningoljunk fel egy porlevest bébirépa-zöldborsó konzervvel, ha megfázva lázasan egyedül vagyunk egy szobában, és csak vmi meleg lötty kellene).
- A leírás persze a saját szlenges nyelvünkön volt, nem a szokásos ‘végy 2 vöröshagymát’ stílusban.
- Külön csoportosítottam a reggeli/ vacsora és az ebéd típusú ételeket (hideg és meleg kaja)
- És a sorrend aszerint alakult, hogy mi hány perc alatt volt meg
- Rajzoltam hozzá illusztrációkat, ill. beleragasztottam mindenféle képet.
- Az egész füzetet szépen becsomagoltam, hogy a konyhában is használható legyen.
Amit nem tettem, de még lehetett volna:
- Idézetek, honlapok címei
- Nem gyűrűs könyvet használtam, pedig abból ki is lehetett volna emelni egy receptet, vagy úgy tudta volna sorrendezni, ahogy neki jól esik
Legutóbbi hozzászólások